A biológiai információ továbbadása:

A földünkön az élet csak akkor maradhat fenn, ha a végleges életű sejtek utódsejtek létrehozásával „halhatatlanná” válnak. Az utódsejtek azért hasonlítanak a kiindulási sejthez,mert osztódáskor  az utódsejtekbe kerül a felépítésükre és működésükre  vonatkozó teljes utasítás, azaz a biológiai információ. Ennek az információnak továbbadása az öröklődés életjelenségének a lényege. Az öröklődés természetesen nemcsak a sejtek, hanem a belőlük felépülő egyedek szintjén is megnyílvánul.

Az örökletes információt a DNS molekula bázissorrendje tartalmazza. A sejtről sejtre történő információátadás feltétele, hogy a sejtosztódás előtt a DNS megkettőződjön, vayi minden molekuláról pontos másolat készüljön.

Megkettőződés előtt a kettős spirál bizonyos részének enzimeinek hatására szétnyílik, és a két lánc, mint a szétnyíló cipzár eltávolodik egymástól. Ezt követően enzimek közreműködésével mindkét szál mellett megkettőződik az új láncok képzése. Az eredeti szálak bázispárképzés  szabályainak megfelelően egyértelműen meghatározzák újonnan megkettősödött párjukban a bázisok egymásutániságát. A  kémiai törvényszerűségek alapján megvalósuló megkettőződés végeredményeként azonos szerkezetű utódmolekula mindkettőben az egyik szál régi, a másik pedig új. Így válik lehetővé a DNS-ben a zárt információváltozás nélküli megsokszorozása  és továbbadása nemzedékről nemzed

A DNS-től a fehérjéig:

A sejten belüli információátadás fehérjét képző DNS-ében nyilvánul meg, hiszen a különböző tulajdonságok kialakulása megfelelő fehérjék jelenlététől függ.

a fehérjék aminosav sorrendje az örökítő anyagban van rejtjelezve, kódolva. A DNS-ben három egymást követő bázis alkotja a kódot, amely egy aminosav fehérjében épüléséért felelős. A kód egységes az egész élővilággal, azaz ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. egy-egy aminosavat több bázishármas is meghatározhat.

a DNS legnagyobb része a sejtmagban található, a fehérjék viszont a sejtplazmában keletkeznek, emiatt az utasításnak az egyik helyről a másikre kell juttatni. Az információt RNS molekula közvetíti, ezért a DNS kódjai először egy RNS bázishármasaiba íródnak ár.

Az átírás kezdetén a DNS két lánca meghatározott helyen ideiglenesen fellazul, és az egyik szálon enzim segítségével  megindul egy kiegészítő szerkezetű RNS molekula képződése. Az RNS szálban bázispár képzésnek megfelelően épülnek be a nukleotidok. Az elkészült molekula leválik a DNS-ről és annak kettős spirálszerkezete újból helyreáll. egy érési folyamat után a hírvivő RNS a sejtmagból a sejtplazmába kerül, mivel itt fordítódik le az információ a fehérjeék az aminosav sorrendjére.

Az átfordításban kulcsfontosságúak az RNS-ek, mert leolvassák a hírvivő RNS információtartalmát, és az aminosavakat a fehérjeszintézis helyére szállítják (fehérjeszintézis: A fehérjeszintézis, vagyis az aminosavak összekapcsolódása polipeptidlánccá a sejtplazmában, a riboszómák felületén zajlik. A fehérjék aminosavsorrendjére vonatkozó információt a gének tartalmazzák. A DNS bázissorrendjének átírása RNS molekulákra az RNS szintézis során történik.A sejten belüli információátadás menete tehát a következő:).          Az összes aminosavnak megvan a saját szállító RNS-e, egyeseknek több is.

A fehérjeszintézis egy apró sejt szervecskén (riboszóma)  zajlik ahol a szintézishez szükséges össze anyag találkozik a megfelelő elrendezésben. Sejt szervecske kötőhelyén az RNS két bázishármasra fér el, amelyeket a szállító RNS-ek kiegészítő bázishármasainak segítségével felismernek, és átmenetileg hozzájuk kapcsolódnak. A szállító RNS-ek az általuk hordozott aminosavak „átadják” a növekedő fehérjeláncnak, majd szabaddá válnak. Amikor egy szállító RNS eladja a kötőhelyet a sejt szervecske a hírvivő RNS-en elmozdul. Így a hírvivő RNS következő bázishármasa kerül a szintézis helyére, és ujabb szállító RNS kötődhet be. Mind ez addig folytatódik, amíg az utolsó aminosav beépül a molekulába.

A fehérjemolekula végső soron a DNS utasítása alapján az RNS molekulák, aminosavak, enzimek közreműködésével, energiafelhasználásával jön létre.

GÉN:

Eukarióta sejtekben a DNS molekulának csak egy része tartalmazza a fehérjék felépítésére vonatkozó információt. Azt a DNS szakaszt, amely  meghatározza egy fehérje aminosav sorrendjét, génnek nevezzük. Az összes gén sohasem működik egyszerre a sejtekben. Egyesek folyamatosan mások időszakosan aktiválódnak. A működésük szabályozott és részben a külső körülményektől, részben az örökítő anyagokban lévő programtól függ. A szabályozásban központi szerepet játszanak a DNS molekula különleges bázissorrendű szakaszai.

Oldal: Az örökítő anyag működése
Masszázs az otthonában - © 2008 - 2024 - elethez.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat