Masszázs az otthonában

Tápanyagok és vitaminok

TÁPANYAGOK és ÉPÍTÕANYAGOK

Sejtek felépítése: szervetlen és szerves anyagok-a tápcsatornán keresztül jutnak be a szervezetbe,

Kivétel. oxigén.

Tápanyagok csoportosítása funkció alapján:

1. elsősorban

Sejtalkotórészként

Funkcionáló anyagok: ezeket a szervezet energiaszolgáltatásra

Csak rendkívüli esetben használja fel, pl.: fehérjék

2. elsősorban

Energiát szolgáltató

Anyagok + fontos sejtalkotórészek is, pl. zsírok,

Szénhidrátok

3.

Kizárólag sejtalkotórészként

Szereplő anyagok, pl. víz, ásványi sók, vitaminok

1. FEHÉRJÉK

A fehérjék nitrogén tartalmú szerves vegyületek, épít őköveik: az aminosavak (20 féle).

Az aminosavak két csoportja:

1. nélkülözhetetlen vagy esszenciális aminosavak: ezeket a szervezet nem képes önmaga

Előállítani, táplálékkal jut a szervezetbe

2. nélkülözhető aminosavak (nem esszenciális aminosavak): a máj más aminosavakból elõ tudja

Állítani

A fehérjék nagy változatosságot mutatnak (nagy variációs lehetõség).

Fehérjék csoportosítása kémiai összetétel alapján:

1. egyszerű fehérjék: csak aminosavak építik fel

2. összetett fehérjék: aminosavak + más, nem fehérje természetű anyagok építik fel

Pl.: zsír› lipoprotein

Fém› metalloprotein

Szénhidrát› glikoprotein

Csoportosítás biológiai érték alapján:

1. teljes értékű fehérjék: sok esszenciális aminosavat tartalmaznak

2. nem teljesértékű ehérjék: kevés esszenciális aminosavat tartalmaznak

3.  SZÉNHIDRÁTOK

A szénhidrátok C-bõl, H-bõl és O-bõl felépülő vegyületek, elemi építőköve az egyszerű cukor:

monoszacharid. (A vércukor is monoszacharid.)

Két monoszacharid összekapcsolódása› diszacharid

Több monoszacharid› poliszacharid, pl. glikogén

A szénhidrát nemcsak monoszacharidból, hanem aminosavból is képzõdhet (

glikoneogenezis

).

Raktározása a szervezetben: glikogén fomájában. Amikor a glikogén raktárak telítõdnek, a szénhidrátok

Zsírrá alakulnak, és úgy raktározódnak.

4.  ZSÍROK

A zsír (lipid) építõkövei a zsírsavak és a glicerin.

A zsírok energiát szolgáltató tápanyagok + fontos sejtalkotók. Különösen a sejthártya felépítésében

És műödésében játszanak fontos szerepet.

1

5.  VÍZ

A szervezet 70%-a víz, ebbõl 50% intracellulárisan, 20%-az extracellulárisan helyezkedik el.

A víztartalom csökkenése (kiszáradás,

exsiccosis

) a szervezet mûködésének  súlyos zavarát, akár

halálát is eredményezheti.

6. ÁSVÁNYI SÓK

A szervezet ásványisó-tartalma jelentõs . A legnagyobb mennyiséget a csontban található ásványi

sók teszik ki (fõként mészsók, pl. hidroxilapatit ), + jelentõs a NaCl mennyisége is (a vér ozmózisos

nyomásának szabályozásában van szerepe).

Az ionok jelenléte fontos a sejtek normális mûködéséhez . Eloszlásuk a szervezetben nem

egyenletes:

Na-ion fõleg sejten kívül található

K-ion inkább sejten belül

Ca

: véralvadásban, ingerület átvitelben van jelentõs  szerepe

++

Fe: a hemoglobin fontos alkotórésze

7. VITAMINOK

A vitaminok életfontosságú tápanyagok, a szervezet normális mûködéséhez nélkülönözhetetlenek.

Két nagy csoport:

1.  zsírban oldódó vitaminok:

A-vitamin:

Funkciója: + szükséges a hámszövet sejtjeinek normális mûködéshez (hámvédõ vitamin)

+ a szem pálcikáiban lévõ látóbíbor fontos alkotórésze

Elõanyaga (provitamin) béta-karotin, amely fõleg a májban, tejben, répában található.

Felszívódása után a máj alakítja át hatásos A-vitaminná.

A hatásos vitamint a halmáj, állati zsírok, tej és tojás tartalmazza.

D-vitamin:

Funkciója: + szükséges ahhoz, hogy a vékony bélbõl megfelelõ mennyiségű Ca és P szívódjon

föl (›utána a csontok alapállományában rakódnak le)

+ hatására fokozódik a P visszaszívódása a vesecsatornákból

Provitaminja az

ergoszteron

(növényi eredetű táplálékokban) és az

dehidrokoleszterin

(állati

eredetű táplálékokban), amely a bõrben ultraibolya sugárzás hatására átalakul. Az átalakulás a

májban folytatódik, de a hatásos D-vitamin a vesében alakul ki.

D-vitamint legnagyobb mennyiségben a halmáj és a tojás tartalmaz.

K-vitamin:

Funkciója: + serkenti a májban a

prothrombin

és a VII. véralvadási faktor termelését.

Legnagyobb mennyiségben a különböző. zöldségek tartalmazzák + a bélbaktériumok is termelik.

Felszívódásához normális zsírfelszívódás szükséges.

E-vitamin:

Funkciója: + szükséges az ivarmirigyek normális működéséhez, az ivarmirigyek képzéséhez

+ szerepet játszik a terhesség megtartásában

+ antioxidáns hatás: az anyagcsere során keletkezett toxikus hatású gyökök

(H

O

O

) átalakítása

2

2,

2

Megtalálható: főleg csírázó növényi magvakban

2

2.  Zsírban oldódó vitaminok:

B

-vitamin:

1

Funkciója: + a szénhidrát-anyagcsere egyik enzimjének hatócsoportja› ez a szerepe különösen

az idegsejtekben és az izomsejtekben fontos

Megtalálható: főként növényi magvakban, azok héjrészében, élesztõben

B

-vitamin:

2

Funkciója: + fontos szerepet játszik a sejtek oxidatív anyagcseréjében, mivel a sejtek

légzõ enzimjének hatócsoportja

Megtalálható: élesztõben, tojássárgájában, tejben

B

-vitamin:

6

Funkciója: + az aminosav-anyagcserében részt vevõ egyik enzim hatócsoportja, különösen az

Idegsejtek és hámszövet működéséhez nélkülözhetetlen

Nikotinsav:

Funkciója: + a sejtek oxidatív anyagcseréjében szerepet játszó enzim hatócsoportja

Megtalálható: májban, gabonacsírákban, korpában

B

-vitamin és a folsav:

12

Funkciójuk: + fontosak a vörösvértestek képzõdésében

+ nukleinsavak szabályozása

B

-vitamin: Kobalt tartalmú vitamin.

12

Külsõ faktornak is nevezik, mivel a táplálékkal jut a szervezetbe. Felszívódásához a gyomor

által termelt fehérje (belsõ faktor) is szükséges. A B

-vitamin hozzákötõdik az intrinsic

12

faktorhoz, így képes csak felszívódni, majd a keringés révén eljut a májba, ahol raktározódik.

Megtalálható: májban, húsokban (fõzés hatására jelentõs részük lebomlik)

Folsav: felszívódásához nincs szükség intrinsic faktorra, a máj raktározza.

Megtalálható: májban, húsokban, zöld növényekben

C-vitamin:

Funkciója: + sejtek mûködésének szabályozása (mivel ún.

. redox

Anyag: reverzibilisen

Oxidálódik és redukálódik)

+ szükséges a kötõszöveti rostok normális képzéséhez

+ fokozza a szervezet ellenálló képességét

Megtalálható: zöld növények, gyümölcsök (fõzés hatására jelentős része lebomlik)

8. ENZIMEK

Az enzimek biokémiai folyamatok szerves katalizátora.

Az enzimeknek két része van:

1.

apoenzim

 Fehérje természetű

2.

Koenzim

(hatócsoport): kémiailag különbözõ anyag lehet, pl. vitamin, fémion (Mg, Cu,

Ca) stb.

Az enzim megfelelõ működéséhez mindkét rész épsége szükséges.

Az anyag, amelyre az enzim hat: az

szubsztrát

(átalakuló anyag). Az enzim csak a számára

Megfelelő térszerkezetű szubsztrátokat (S) képes bontani.

Az enzimek (E) a folyamat végén változatlan formában találhatók meg.

Az enzim mûködés egyik fontos szabályozási lehetõsége:

allosztérikus gátlás

, ill.

allosztérikus aktiválás

. A szabályozásnak ez a módja azt jelenti, hogy az enzimhez kötõdő anyag

3