Az emberi test általános jellemzése

Az emberi test felépítésének két fontos jellemzője van: kétoldali részarányosság és a szelvényezettség. Ha a test középvonalában egy nyíl irányú metszési síkot képzelünk el, akkor ez a sík a testet két olyan részre bontja, amelyek egymásnak tükörképei (két arc fél, két kar, két láb). Ezt a tulajdonságot nevezzük kétoldali részarányosságnak (bilaterális symmetria).

A részarányosság a test fejlődésének kezdeti mozzanataiban tökéletes, csak később alakulnak ki a páratlan szervek. A részarányosság mellet tehát részarányosság hiánya (asymetria) is megtalálható az emberben (pl.: mellüreg és a hasüreg zsigerei: szív, gyomor, máj)

Ha az egyik test fél erőteljesebben fejlődik, a részarányos szerkezet elmosódhat.

A szelvényezettség (metameria) az emberi szervezetnek az a sajátsága, hogy a test egy része, a törzs egyforma szerkezet részekből, szelvényekből épül fel.

A szelvényezettség a gerinctelen állatokban igen jól megfigyelhető, emberekben ez a tulajdonság csak a bordákon, a csigolyákon, és a gerincvelői idegekben tűnik fel. A gerincvelői idegek az egész testfelszínre kivetítik a gerincvelő szelvényezettségét.

Az emberi test(corpus) fő részei

1.Fej (caput)

                        Elülső része a homlok (Frons)

                        Hátulsó, szélesebb része a nyakszírt( occiput)

                        Két oldalsó fala a halánték(tempora)

            A fej elülső része az arc(facies), melyen felülről lefelé a szemek(oculi),az orr( nasus), és a szák(os) nyílását látjuk.

 

2. Nyak (collum vagy cervix)

 

3 Törzs (truncus)

            Nagyüreget ( testüreg) zár magába, amelyet a rekeszizom mell- ás hasüregre oszt.

Részei:

 

            3.1 Mellkas(thorax)

                        Elülső oldala a mell ( pectus),melyen  két oldalt az emlők (mammae) foglalnak helyet.

                        Hátulsó oldala a hát (dorsum)

                        Belseje a mellüreg( cavum thoracis)

3.2 Has(abdomen)     

3.3 Medence(pelvis)

4 Végtagok ( extremitates)

            felső végtagok

            alsó végtagok

 

 

 

Az emberi test fő síkjai, irányai tengelyei

Síkok: Az emberi testen három  fősík különböztethető meg:

            nyílirányú sík

            homloksík

            vízszintes sík

1 Közép vagy medián sík:

            A középvonalban a testen elölről hátfafelé áthaladó sík(nyílirányú sík). Ez az ún. kitüntetett sík,mert csak egy van belőle. Ez a testet két szimmetrikus részre osztja.

            Jobb testfélre

            Bal testfélre

A két képlet közül a medián síkhoz:

            közelebb eső a mediális fekvésű,

            távolabb eső a laterális fekvésű

2 Nyílirányú vagy sagittalis sík:

            Elölről hátra, a medián síkkal párhuzamos (paramedián) sík.

3 Homlok vagy frontális sík:

            A homlokkal párhuzamosan fut. A test hossztengelyével párhuzamos helyzetű, függőleges sík.

4 Vízszintes vagy horizontális sík:

            A fentiekre merőleges sík. A test hossztengelyével derékszöget zár be. A testet felső és alső részre osztja.

 

Fő irányok

Megkülönböztetünk :

Oldallal kapcsolatban:

• jobb oldal ( dexter)
• bal oldal (sinister)

Fekvéssel kapcsolatban:

• elülső (anterior) vagy más szóval hasi ( ventralis) fekvést.
• hátulsó(posterior) vagy más szóval háti ( dorsalis fekvést)

 

 

Frontalis síkban:

• Ø a köépvonalhoz közelebbi ( medialis)
• Ø a középvonaltól távolabbi (lateralis)

Helyzettel kapcsolatban:

• Ø felső (superior) vagy feji ( canialis)
• Ø alsó ( inferior) vagy farki( caudalis)

Iránnyal kapcsolatban:

• haránt irány (transversalis v. horizontálsi)
• hosszirány ( longitudinalis)

Felszínre utaló megjelölések:

• Ø befelé néző felszín a belső (internus)
• Ø kifelé néző oldal a külső (externus)

A képletek réteges helyzetére utaló megjelölések:

• Ø a test felszínéhez közelebb eső a felületi ( superficialis)
• Ø a mélyebben fekvő a mély ( profundus)

Végtagokkal kapcsolatos:

• a törzshöz ( végtag hosszanti főtengelye mentén)

                 közelebb eső ( proximalis)

                 távolabb eső ( distalis)

• alkaron és kézen:

                 tenyéri oldal ( volaris v. palmaris)

                 kézháti oldal ( dorsalis)

Az alkaron a medialis és lateralis helyett használjaák az ulnaris ill. a radialis jelölést ( a két csont után)

 

• lábon

     talpi oldal ( plantaris)

     lábháti oldal ( dorsalis)

A lábszáron a medialis és lateralis helyett használják a tibialis ill. fubularis jelölést ( a két csont után)

 

Fő tengelyek

A mozgások leírásához 3 fő tengelyt használunk

• Függőleges irányú tengely ( Mindig függőleges irányú
• Nyílirányú tengely ( Függőleges tengelyre mindig merőleges, elölről hátrafelé mutató (dorsoventralis) vízszintes irányú tengely.)
• Harántirányú tengely ( a függőleges és a haránt irányú tengelyre egyaránt merőleges tengely.

 

Oldal: Az emberi test általános jellemzése
Masszázs az otthonában - © 2008 - 2024 - elethez.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat